legnézettebb
tovább >>
legújabb
tovább >>


Tavak eltűnőben

Tudásfeltöltés > Aktuális
2018.02.24.

A klímaváltozás állóvizekre gyakorolt hatásával foglalkozik az a tanulmány, melyet 64 kutató állított össze. A szakemberek szerint az éghajlat változásai a lefolyástalan tavakra gyakorolják majd a legdrasztikusabb hatást.

A tanulmány szerint a legnagyobb veszélyben azok a tavak vannak, amelyet valamilyen folyó táplál, de sem másik folyó, sem a tenger irányába nem vezetődik el a vizük, földrajzi szaknyelven szólva: lefolyástalanok. Az ilyen tavak egyik legismertebb példája a közép-ázsiai Aral-tó, amely az 1960-as években még a Föld 4. legnagyobb tava volt, de vízszintje drasztikusan lecsökkent és négy kisebb tóra esett szét. A jelenség oka abban keresendő, hogy az Aral-tavat tápláló Amu-darja és Szir-darja nevű folyók vizét a mezőgazdasági területek öntözésére kezdték használni. Mára a korábban a tavat tápláló két folyó egyike sem éri el az Aral után visszamaradt kisebb tavakat, így azok kiszáradásra vannak ítélve. Hasonló folyamatok zajlottak le az afrikai Csád-tó esetében is, amely néhány évtizede még a világ hatodik legnagyobb tava volt, de mára összezsugorodott egykori területének 5%-ára. Itt a súlyos gazdasági és környezeti károkat, még egy - a vízhiány következtében fellépő - katonai konfliktus is súlyosbította. Az Urmia-tó a világ második legnagyobb sós vizű tava volt, de az elmúlt három évtizedben 80%-kal kisebb lett. A táj képét mára az egykor a tavon közlekedő hajók rozsdás roncsai, valamint a vízből visszamaradt sós foltok határozzák meg. A sót a szél a környező mezőgazdasági területekre is elviszi, amelyek így terméketlenné válnak, az erősen sós szelek irritálják a szemet, a bőrt és megterhelik a tüdőt is. A tudósok arra figyelmeztetnek, hogy a klímaváltozás újabb tavak számára hozhatja el a kiszáradás formájában jelentkező pusztulást.

Forrás: ng.hu, Wikipédia, tankonyvtar.hu; Kép forrása: flickr.com

 

Hozzászólások

Még nincsenek hozzászólások ehhez a cikkhez