legnézettebb
tovább >>
legújabb
tovább >>


Plagizált-e Brahms?

Tudásfeltöltés > Aktuális
2017.12.24.

A magyar származású zeneszerzőkön kívül talán senki nem használta annyiszor műveiben a magyar motívumokat, mint Johannes Brahms. A komponistát éppen a Magyar táncok című műve miatt vádolták meg plagizálással.

Brahms 1833-ban, Hamburgban látta meg a napvilágot, zenei tehetségét már gyermekkorában felismerték. 17 éves volt, amikor az 1848/49-es szabadságharc után külföldre menekülő Reményi Ede hegedűművésszel megismerkedett. Brahms gyakran kísérte Reményit zongorán, 1852-ben közös koncertkörútra is indultak. A körút során találkozott a fiatal Brahms a szintén magyar származású hegedűművésszel, Joachim Józseffel, ő ajánlotta be Brahmsot Liszt Ferencnek. A legenda szerint Liszt eljátszotta h-moll szonátáját Reményinek és Brahmsnak, ám az ifjú német tehetséget annyira nem kötötte le a mű, hogy elaludt rajta. Liszt megsértődött Brahmsra, és Reményi, aki tartott attól, hogy rá is rossz fényt vet Brahmsszal való együttműködése, inkább megszakította a kapcsolatot az ifjúval. Brahms tehát több magyar származású zenésszel kapcsolatba került, valószínűleg így jutottak el hozzá a magyar zene motívumai is.

1869-ben jelent meg a Magyar táncok című füzete, amely ekkor 10 táncot tartalmazott, mely az 1880-as kiadásra további egy tánccal bővült. Az 1880-as füzet megjelenését követően Reményi Ede és egy másik, Bécsben működő magyar hegedűs, Kéler Béla plágium vádjával illették Brahmsot. A kiadó úgy próbálta kivédeni a vádakat, hogy az 1897-es kiadásban a „für das Piano gesetzt", azaz a „zongorára átírva" megjelölés szerepel, jelezve azt, hogy átiratokról van szó.

Forrás: tudomanyplaza.hu, brahms-hamburg.de, Wikipédia; Kép forrása: brahms-hamburg.de

 

Hozzászólások

Még nincsenek hozzászólások ehhez a cikkhez