legnézettebb
tovább >>
legújabb
tovább >>


Már a sivatagban sincs elég homok

Tudásfeltöltés > Aktuális
2017.06.15.

A kőolaj- és földgázforrások várható kimerülése miatt már évek óta kongatják a vészharangot a szakértők, arról azonban alig esik szó, hogy két másik fontos nyersanyag, a homok és a kavics kibányászható mennyisége is jelentősen csökken.

A homok ásványi anyagok és kőzetek apró szemű törmeléke, melyet a külső erők (szél, víz, jég) szállítanak és raknak le. A homok legfontosabb összetevője a kvarc, kémiai nevén szilícium-dioxid. A talajtanban a 0,063-2 mm közötti szemcsenagyságú talajt nevezik homoknak. Legfontosabb felhasználási területe az üveg- és kerámiaipar, de készülhet belőle csiszolóanyag, sőt az elektronikai ipar is hasznosítja. A kavics üledékes kőzetek természetes körülmények között átmosott és osztályozott törmeléke. A talajtani szakemberek 2 mm fölötti szemcsenagyság esetén beszélnek homokról, az építőiparban ez a határ 4 mm. A kavicsot az építőipar a beton előállításához használja fel.

2016-os adatok szerint a világon összesen 47-59 milliárd tonna nyersanyagot termelnek ki évente, amelynek több mint kétharmada homok és kavics. Még a sivatag országok között is akad olyan, amely homokból importra szorul: az Egyesült Arab Emirátusok 2014-ben 456 millió dollár értékben vásárolt homokot és kavicsot. Az ilyen nagy volumenű homok- és kavicskitermelés mintegy kétszeres annak a mennyiségnek, amelyet a világ összes folyója egy év alatt elhord. A kutatók szerint az ilyen ütemű kitermelés előbb-utóbb hiányhoz vezet, ezért azt szorgalmazzák, hogy a meglévő készleteket felmérve törekedjünk azok minél gazdaságosabb kibányászására.

Forrás: hvg.hu, bbc.com, Wikipédia; Kép forrása: flickr.com

 

Hozzászólások

Még nincsenek hozzászólások ehhez a cikkhez