legnézettebb
tovább >>
legújabb
tovább >>


Hidegvérű lovak

Tudásfeltöltés > Aktuális
2017.06.15.

Génmegőrző programot indít a Kaposvári Egyetem a hidegvérű lovak megmentesére. Az első sikeres embrióátültetés már le is zajlott.

A hidegvérű szó természetesen nem a lovak testhőmérsékletére, hanem azok habitusára utal. A hidegvérű neve a német „Kaltblüter" szó tükörfordításaként került a magyar nyelvbe. Nem csak az elnevezés, maguk a lovak is Nyugat-Európából származnak. A Kárpát-medencében az 1880-as évektől kezdve terjedtek el, elsősorban a Dunántúlon. A magyar hidegvérűt 1954-ben, a muraközit 1972-ben ismerték el önálló fajtaként. A mai felfogás szerint a muraközi a magyar hidegvérű tájfajtája. A magyar hidegvérű hazánkban törvényileg védett lófajta. A hidegvérűeknek nagy az izomtömege, erős a csontozata. Jellemző marmagasságuk 150-165 cm közötti. Szőrzetük erős, mozgásuk lassabb, megfontoltabb, mint a melegvérű lovaké. Könnyen taníthatók és a melegvérű fajtáknál jobban viselik azt, ha egy ideig nincsenek befogva. Tulajdonságaik alkalmassá teszik őket az igavonásra, ennek háttérbe szorulásával pedig a hústermelési célú hasznosításuk került előtérbe. Szerepet kaphatnak továbbá a lóterápiában és lovastornákon is.

A magyar hidegvérű azonban mára kritikus helyzetbe került: az állomány lecsökkent és egyre több alkalommal keresztezik más fajtákkal. A Kaposvári Egyetem bőszénfai Vadgazdálkodási Tájközpontja 2011 óta foglalkozik a faj tenyésztésének és hasznosításának megújításával. A ménes tenyésztésre már nem alkalmas kancáitól embriót vesznek a szakemberek és beültetik egy másik kancába, így próbálják segíteni ennek a különleges lófajtának a fennmaradását.

Forrás: ke.hu, hidegverulo.hu, szarvasfarm.ke.hu; Kép forrása: flickr.com

 

Hozzászólások

Még nincsenek hozzászólások ehhez a cikkhez