legnézettebb
tovább >>
legújabb
tovább >>


Ahol gyémánt hullik az égből

Tudásfeltöltés > Aktuális
2017.06.12.

A Földön a gyémántot egy rendkívül értékes és viszonylag ritka drágakőként tartjuk számon. Vannak azonban helyek a Naprendszeren belül, ahol olyan mennyiségben képződik ez az ásvány, hogy teljesen hétköznapinak számít.

A Naprendszer két óriásbolygóját, az Uránuszt és a Neptunuszt jégóriásoknak is nevezik. Az elnevezés arra utal, hogy a két égitest - szemben a főként hidrogénből és héliumból álló Jupiterrel és Szaturnusszal - elsősorban oxigénből, nitrogénből és szénből épül fel. A szén jellemzően vegyületek formájában, ezen belül is leggyakrabban szénhidrogénként fordul elő a két bolygón. Német kutatók az Uránuszon és a Neptunuszon uralkodó hőmérséklet- és nyomásviszonyokat modellezve arra a következtetésre jutottak, hogy a körülmények nemcsak a szénhidrogének, hanem a gyémánt kialakulását is lehetővé teszik. Ha hinni lehet a modelleknek, akkor a két bolygón gyakorlatilag folyamatosan gyémánteső hullik, felszínükön pedig vastag bevonat alakult ki a Földön drágakőként számon tartott anyagból. A fizikusok megpróbálták földi körülmények között „utánozni" a jégóriásokon zajló gyémántképződést. Egy szénből és hidrogénből álló műanyagot, polisztirolt melegítettek lézer segítségével és várakozásaiknak megfelelően sikerült gyémántot előállítaniuk. Ha a fizikusok pontosabb adatokat tudnak gyűjteni a gyémánt szénhidrogénekből történő képződésének körülményeiről, azzal csillagász kollégáik munkáját is segíthetik, hiszen így többet tudhatnak meg a bolygón uralkodó hőmérsékletről és nyomásról, aminek segítségével az eddiginél nagyobb pontossággal adhatják meg a jégóriások sugarát és tömegét.

Forrás: The Economist, Wikipédia, nature.com; Kép forrása: NASA Planetary Photojournal (solarsystem.nasa.gov)

 

Hozzászólások

Még nincsenek hozzászólások ehhez a cikkhez